A vívásról
A fegyverek: Tőr, párbajtőr és kard a három fegyver, amit a vívásban használnak. Habár nem szokatlan, hogy a vívók mind három nemben indulnak, mégis többnyire egyik fegyvernemre fejlesztik ki tudásukat. A legutóbbi időkig a női versenyzők csak tőr kategóriában indulhattak, mára a USFA-FIE már indít nemzetközi női versenyeket párbajtőr és kard fegyvernemekben is. Női párbajtőr kategóriát 1989-es Világbajnokságon vették fel az 1996-os Olimpiai játékokon pedig olimpiai szám lett. A 2000-es VB-n volt először női kard, a 2004-es athéni Olimpián szerepel először olimpiai számként. A tőr és a párbajtőr szúró fegyverek, a kard szúró és vágó fegyver egyaránt. A célterület különbözik a három fegyvernemnél, habár a találatjelzés mindnél elektronikus.
A küzdelem célja:
A küzdelem célja hogy 15 találatot -
hivatalosan tusnak hívják - (közvetlen kieséses verseny), vagy öt
találatot (előzetes pool játék) vigyenek be az ellenfélnek, még mielőtt
az érné el ezt az eredményt. Minden alkalommal kap a vívó egy találatot,
amikor egy tust szúr. A direkt kieséses mérkőzések (asszók) háromszor
három percig tartanak.
A tőrnek egy rugalmas retanguláris pengéje
van, mely kb. 90 cm hosszú, súlya kevesebb, mint 500 g. A pontokat a
penge hegyével viszik be a test felületre.
Az érvényes terület a vállaktól az ágyékig
számít elöl és hátul. Nem tartalmazza a karokat, nyakat, fejet és a
lábakat. A vívó ruha olyan fémes hálót (lamé) tartalmaz, mely az
érvényes területet fedi és a találatot jelzi az elektromos
találatjelzőn.
Egy kis, rugóval felszerelt csúcsot
illesztenek a penge hegyére, mely a pengén beül egy vezetékkel van
összekötve. A vívó ruhájában lévő testvezetékhez kapcsolódik, melyet a
elektromos találatjelzőhöz kapcsolnak.
Két számláló jel látszik a készüléken az
egyik jelzi a vívó találatát - zöld, a másik pedig az ellenfél találatát
piros. Ha a találat nem a célterületre kerül, azt a készülék fehér
fénnyel jelzi. Ezek a kívül eső találatok nem tartoznak bele az érvényes
találatokba, de a vívás folyamatát rövid időre megszakítják.
A párbajtőr fegyver a párbajkard
leszármazottja, melynek hossza hasonló a tőr hosszához, de nehezebb
annál, kb. 27 uncia, a legnagyobb fegyverkosárral (melynek célja
megvédeni a kezet az érvényes találattól) és sokkal merevebb pengével
rendelkezik. A találatokat a penge hegyével viszik be és az érvényes
terület az égész testfelszín.
A fegyver hegyén egy rugós vég található,
mely zárja az áramkört, ha a penge 750 g nyomásnál nagyobb erőt fejt ki.
Ez kapcsolja be az elektromos találatjelző berendezést. Mivel a teljes
testfelület célterület, a vívók ruhája nem tartalmaz lamét. Az
érvénytelen találatokat a találatjelző nem jelzi.
A kard a lovassági vágó kardnak a modern
változata, hosszúsága és súlya hasonló a tőréhez. A fő különbség, hogy a
kard szúró és vágó fegyver egyaránt. Az érvényes találati felszín a
csípőtől a fejtetőig tart, szimulálva egy lovas katonát a lován. A
kardvívó öltönye fémtartalmú (lamé), mely jelzi a találatokat a
találatjelző készüléknek. A sisak különbözik a tőrben és a párbajtőrben
használatosaknál, mivel a fej is találati felület, fém bevonatot
tartalmaz.
Mint a tőrnél a találatjelző kettős
számlálással jelzi a találatokat: a zöld fény jelzi a vívó érvényes
találatait, a piros az ellenfélét. Az érvénytelen találatokat a gép nem
jelzi.
A támadás joga: A tőr és kard vívás talán legnehezebben vizualizálható fogalma a támadási jog szabálya. Ez a szabály a két vívó nyilvánvalóan együttes támadása esetére hozták létre. Elméletben az együttes találat a bíró által megítélt különbség a támadás és a védekezés között. A különbség akkor lényeges, ha az együttes találatnál mind a zöld, mind a piros lámpa kigyullad. A pont győztese az a vívó, akit a bíró szerint támadásban volt, amikor a lámpa kigyulladt. A párbajtőrben nem alkalmazzák az együttes találat ilyen pontozását a fegyvernem párbaj eredetére való tekintettel. Aki először talál, az kapja a pontot. Az egyszerre történő találatnál, amely a másodperc 1/25-én belül történik, mindketten pontot kapnak. Azonban mégis fontos a hangjelzés a párbajtőrben is, minthogy a teljes testfelület találati cél. Hogyan kövessük az összecsapást? A pást a küzdelemre kijelölt terület, amelyet nem lehet elhagyni vívás közben, mert különben érvénytelen a találat. Az asszó (csörte) a küzdelem maga, amely során azért vívnak, hogy minél több tust (találatot) vigyenek be az ellenfélnek. A lámpák a találatot jelzik. A fehér az érvénytelent, a színesek (zöld és piros) az érvényes tust. Természetesen a fegyvernem konvencióitól függően ezt zsűri bírálja el. A vívók megkísérlik biztonságos távolban tartani magukat ellenfelüktől, hogy elkerüljék a támadást. Azután az egyik fél megtöri ezt a biztonságos távot és előnyt kíván szerezni a támadásból. Időnként a vívók áltámadást intéznek, hogy eltereljék ellenfelük figyelmét a valós támadásról. Amint az események gyorsasága megszokottá válik, a taktika és a stratégia egyre nyilvánvalóbbá válik, a szemlélő megérezheti a vívásban rejlő ravaszságot és bájt. Akiknek a vívás még ismeretlen, néha nehéz követniük a vívók támadásainak fénysebességét. Ahhoz, hogy kényelmesebben lehessen eligazodni a küzdelem során, jobb egy vívó tevékenységére koncentrálni. A megtámadott vívó védi magát hárítással, amely egy mozdulatsort takar, mely elhárítja az ellenfél pengéjét, mire a támadó fél riposzttal, válasz-támadással válaszol. E mellett az ellenfelek váltakozva védekeznek és támadnak. Amennyiben találat esik, a bíró megállítja a küzdelmet, meghatározza az eseményt és eldönti, hogy a találat pontértékű-e és ki kapja.